Maródásos sérülések:
A szemsérülések 7-10 %-a maródás, annak ¼-e lúgsérülés. Általános szabály, hogy a sérült egyént először látó orvos a szemhéjakat feltárva a maró anyagot vízzel azonnal mossa ki a kötőhártyazsákból, és utána utalja rögtön szakorvoshoz.
A maródásoknak általában 3 formája ismert:
Savsérülés:
Ipari és laboratóriumi sérülést leggyakrabban sósav, salétromsav, kénsav, ecetsav okoz, de előfordulhat háztartásban is (10-20 %-os ecetsav).
A sav a szem felületén, szöveteiben a fehérjéket azonnal oldhatatlan állapotba csapja ki (coagulatiós necrosis), és az így keletkezett, elhalt sejtekből álló szövetlemez megakadályozza a savnak a mélyebb vagy a szomszédos rétegekbe való beterjedését és a szöveti károsodás további kiterjedését. A prognózis tehát jobb, mint lúgsérülés után.
Lúgsérülés:
Az alkália a fehérjék elfolyósításával a szövetek colliquatiós necrosisát okozza, és a fehérjékhez kötött maró anyag napokkal a sérülés után is károsítja a szomszédos és a mélyebben fekvő szöveteket. Megtámadja a sejtfalak lipoid anyagait és oldható szappanokat képezve, elősegíti a lúg szétterjedését. Ezért a sérülés után 7.-10. napon kialakított prognózis nagyon elhamarkodottnak bizonyulhat.
Mészsérülés:
Tüneti fokozatai:
1. A kötőhártya, főleg a szemrés területében és alul erősen belövellt, esetleg kissé vizenyős, néhány pontszerű vérzés látható. A szaruhártya felülete helyenként fényvesztett.
2. A bulbaris kötőhártya vizenyője nagyfokú és szövetközi vérzésekkel pettyezett, az erek elzáródása miatt kisebb-nagyobb területen szürkésfehér színű. A szaruhártya érzékenysége csökkent, felszíne szurkált és a hámban hólyagok keletkeznek. Az iris rajzolata elmosódott.
3. A kötőhártya nagyobb területen vértelen, szürkésfehér és érzéketlen. A pupillaris szél elmosódott, a sclera és a conjunctiva necroticus, ischaemiás.
A lúgsérülések között ez a leggyakoribb. Az oltott mésznek kis szerepe van (idegentest). Súlyos maródást az égetett, oltatlan mész okoz. Akut stádiumban (nagy fájdalommal jár), blepharospazmusa van a betegnek: nem tudja kinyitni a szemét, pedig minél előbb ki kellene mosni → érzésteleníteni kell.
Súlyos colliquatiós necrosis után a bulbaris és szemhéji kötőhártya elhalt részei lelökődnek és az érintkező sebfelületek összehegednek (synblepharon). Az összenövés lehet híd alakú, ha a corneára és környékére korlátozódik (synblepharon anterius) vagy egészen hátraterjed és az áthajlási redő is elpusztul (synblepharon posterius).
Súlyos, harmadfokú sérülés esetén legfeltűnőbb a szaruhártya teljes elfehéredése (főtthal-szem), melynek feltisztulására nincs remény.
Ha a bulbaris kötőhártya elhalt, akkor a szaruhártyát tápláló hurokérhálózat és a csarnokvíz-elvezető vénák is elzáródnak. Az előbbi a szaruhártya későbbi elborulását okozza, az utóbbi másodlagos zöldhályogot von maga után.
Ha a fekély nem gyógyul be, a szem perforálódhat.
A folyamat biokémiai változásai:
Lug hatására a sejtmembrán szétesik. A lug minősége meghatározza, hogy milyen könnyen jut be a szövetek közé. A lug a kollagén molekulához köt, duzzad a stroma, érzékenyebbek a szövetek a proteolítikus anyagokkal szemben. A prognózis függ: a maró anyag töménységétől, a könny PH változásaitól.
Stádiumok:
1. Korai nekrotikus stádium: néhány perctől néhány óráig tart, az anyagcsere folyamatok leállnak, szövetszétesés következik be.
2. Infiltrativ stádium: a gyulladásos sejtek felszabadulása, szaporodása jellemző.
3. Ulceratív stádium: 2-3 héttel a sérülés után a fekély megjelenése, ilyenkor hatnak a fehérjebontó (proteolítikus) enzimek, melyek beindíthatnak egy többlépcsős mechanizmust.
4. Gyógyulás hegképződéssel, ereződéssel.
A szemhéjak maródása következtében szemhéjösszenövés következhet be (ankyloblepharon).
Terápia:
Első teendő a szemrésbe került mészszemcsék eltávolítása. Bő vízsugárral kimossák a szemet, kokain-érzéstelenítés után az áthajlásokból is kitörlik a szemcséket. Azonnal néhány perces időközönként EDTA (etiléndiamin-tetraecetsav) 1-2 %-os oldatát csepegtetik a szemrésbe, majd antibiotikum-tartalmú kenőcsöt adnak.
Az első napokban oki kezelésként gyulladáscsökkentő szteroidcseppet lehet adni. Egyesek saját vért javasolnak adni subconjunctivalisan (ezt inkább régebben alkalmazták). Fontos a helyi értágító. Néhány szerző a kötőhártyát a limbusban lefejti, hogy a subconjunctivalisan levő maró anyagot eltávolítsa. A kezelés során gondoskodni kell arról, hogy a tarsalis és a bulbaris kötőhártya ne nőjön össze, ezért naponta egyszer vagy kétszer üvegpálcával hatolnak a szemhéj alá alul is és felül is.
Alkalmazhatnak üvegből vagy műanyagból készült kagylót is (interim prothesis) Az állapot megnyugvása után a szaruhártya borús maradhat, sőt a széli részekről ereződni kezd. Száraz szem szindróma is kialakul. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a szaruhártya-átültetés. A prognózis az ereződés nagyságától függ. Az erek az átültetett korongba is átnőhetnek.
Egyéb szemsérülések:
Felszínes sérülések:
A leggyakoribb sérülést az idegentest okozza. Ha könnyű, apró (porszem, növényi, állati alkatrész), hirtelen hunyorítással lesodródik a szemről. Ekkor vagy az alsó áthajlásba kerül, ahonnan a könny kimossa, vagy a felső szemhéj kötőhártyáján, az ún. sulcus subtarsalisban akad meg. Ez utóbbi nagyon kellemetlen, fájdalmas, mert az idegentest minden pislogáskor végighorzsolja a szaruhártya hámját, erosiót okoz. Előfordul, hogy az ilyen idegentest a szemhéj ujjal való kibillentése után tiszta zsebkendősarokkal, vizes vattás pálcával eltávolítható.
Nagyobb súlyú idegentest (kő- vagy széntörmelék, vaspor) annyira beékelődhet a corneába (ha nagyobb erővel ütközik), hogy a szemhéj nem képes lesúrolni. Ezek eltávolítása kizárólag orvosi feladat: nagy jártasságot igényel, éles eszközzel történik, megnyílhat a szem. (Fertőzésveszély, gyógyszert is kell alkalmazni). A szaruhártyában ülő idegentest kisebb izgalmat okoz, mint a felső szemhéj kötőhártyáján megrekedt.
A cornea mélyebb szövetében levő idegentestek, ha vegyi tekintetben közömbösek (pl. lőporszemcsék, szénszemcsék), ott maradhatnak. A felszínesen a szaruhártyában ülő idegentest a szemet állandó izgalomban tartja, mielőbb eltávolítandó.
A vasszemcse oxidálódik, a belőle képződő rozsda a környező corneát barnára festi (siderosis). Eltávolítása után kerek rozsdagyűrűt látunk, amit szintén el kell távolítani.
A vasvegyületek elsősorban a retinát támadják meg, a szem hemeralopiás lesz, látótere körkörösen szűkül. A vasoxid a szem minden belső szövetét átitatja, krónikus iridocyclitist okoz, gyorsan romlik a látásélesség, a szemet előbb-utóbb el kell távolítani. A corneális idegentest akkor okoz nagyobb bajt, ha vele patogén baktériumok jutnak a szaruhártyába. Ekkor gennyes beszűrődés, fekély alakulhat ki.
Minden egyes idegentest eltávolítása után antibiotikum kenőcsöt kell a szemrésbe helyezni és leragasztani. Fertőzésveszély esetén (pl. földdel szennyezett szem) tetanus védőoltást adnak.
A szem burkain áthatoló (perforáló) sérülések:
Mindenféle éles és hegyes tárgy okozhatja: vas-, üveg-, faszilánk, tű, olló, kés. Ha nagy sebességgel fémszilánk vágódik a szemnek, a kötőhártyán vagy az ínhártyán át bekerül a szem belsejébe. Áthatoló sebzés esetén legtöbbször intraoculáris vérzés keletkezik.
A csarnokba ömlő vér a csarnok alján gyűlik össze (hyphaema). A vér felső határa vízszintes, de kitöltheti az egész csarnokot.
Áthatoló szemsérülésnél mindig meg kell győződni arról, hogy van-e idegentest a szemben röntgen vizsgálatot kell végezni. Ha fémárnyékot nem adó idegentestet nem találnak, ultrahanggal vagy computertomográfiával próbálják meg kimutatni. Szúrt, vágott sérülés ellátásakor az összes roncsolt szövetet el kell távolítani. Minden áthatoló sérülés esetén a seb zárása után subconjunctivalisan adnak antibiotikumot. Perforáló sérülésnél rendszerint az üvegtest is bevérzik.
A haemoglobinból kioldódó vas ionjai károsítják a retinát, mely leválhat alapjáról. Ha a szem sérülése alkalmával fertőződött, rövidesen gennyes uveitis jelei mutatkoznak, majd endophtalmitis és panophtalmitis alakul ki. A szem eltávolítása elkerülhetetlen. A corneán áthatoló idegentest rendszerint a szivárványhártyát és a lencse elülső tokját is átszúrja.
A lencse rövidesen elszürkül, ezért a későbbiek folyamán a lencse első tokját, magját, kérgét a hátsó tok bennhagyásával el kell távolítani. A szemhéjak vágott, repesztett sérülései a leggyakoribbak. Az ilyen sebet szakorvosnak kell összevarrni. Különböző szakítások esetén a szemhéj elsősorban a belső zugban reped el, és az alsó könnycsatorna is átszakad. Ilyenkor speciális eszköz segítségével egyesítik a felső könnycsatornát az alsóval.
Vasszilánkok eltávolítására a mágnest ma már csak az első segmentumban, a csarnokban való elhelyezkedés esetén alkalmazzák. Kis széli szaruhártyasebet készítenek, azon dugják be a mágnest.
A szem tompa sérülése (contusio bulbi):
Különböző munkafolyamatok, sport, verekedés közben gyakran éri a szemet kisebb-nagyobb erejű ütés. A behatás ereje valamelyest csökken azáltal, hogy a szem hátra vagy oldalfelé valamelyest kimozdul. Mivel a szem tartalma nagyobbrészt összenyomhatatlan, s fala csak kissé tágulékony, a szem minden szövete sérülhet.
A szemhéj tompa sérülésének következménye lehet a bőr erosiója, a szemhéj alávérzése (haematoma) és emphysemája A szemhéj alá levegő kerülhet, lószőrpárna-tapintatú.
Vérezhet is a szemhéj, sok ér van benne. A nagy vérzést nyomókötéssel kell elállítani. A szemhéj ruptura könnyen ellátható, jól gyógyul.Kötőhártyavérzés (suffusio) is kialakulhat. Ijesztő a látvány, de kezelés nélkül, nyomtalanul felszívódik.
A szaruhártya sérülése rendszerint múló borússággal jár (csarnokvíz szivárog a cornea szöveteibe). Megrepedhet egy finom ér az irisben, melynek következménye az első csarnok bevérzése.
Mydriasis traumatica: a sérülés következtében a musculus sphincter pupillae egy vagy több helyen beszakad (sphincter rexis), a pupilla szabálytalan alakú, tágabb a rendesnél, fényre renyhébben reagál.
Iridodialysis: az iris leszakadása a gyökéről. Kisebb leszakadással nincs teendő, nagyobb szakadásnál vissza lehet operálni a gyökhöz az irist.
Vossius-féle gyűrű: a pupilláris pigmentszegély a lencse első tokjához nyomódik és ott kerek, barnás gyűrű keletkezik.
Subluxatio, luxatio lentis: a zonulák egy része vagy az összes elszakadhat. Mivel a csarnokvíznek a hátsóból az első csarnokba jutását az üvegtest kisfokú elődomborodása is akadályozza, secunder glaucoma fordulhat elő.
Teljes ficam esetén a lencse az üvegtestben alul helyezkedik el, vagy a kitágult pupillán keresztül a csarnokba kerül. Mindkét esetben kórosan fokozódik a szemnyomás, a lencsét el kell távolítani.
Cataracta traumatica: a hirtelen nagy nyomás alá került lencse elszürkülése, mely gyakran a tok megrepedésének következtében jön létre.
A szemfenéken is kialakulhatnak elváltozások:
Commotio retinae (Berlin-féle zavarosság): az alapja felett kissé elmozdult retina capillarisainak finom károsodását követő táplálkozási zavar, mely oedemát okoz, (általában a macula környékén, ahol a retina sárgásfehér, néha opálosszürke). Tanácsos a beteget néhány napig fektetni.
Retinaszakadás és ablatio retinae: Erős ütés következtében a retina rendszerint az ora serratáról szakad le vagy a maculában keletkezik lyuk. Amennyiben üvegtesti vérzés nincs, a szakadást megfelelő műtéttel el kell zárni.
Ruptura chorioideae: Az érhártya szakadása következtében vérzés keletkezik, ezért a szakadás helye kezdetben nem látható, csak a vérzés felszívódása után válik láthatóvá. Ekkor egy fehér, félkör alakú ívet látunk a látóidegfő mellett, néha körkörösen, ami tulajdonképpen a sclera.
Ruptura sclerae (ínhártyarepedés): a szemburok repedése. A repedés csaknem mindig a behatás helyével szemben (felül-belül) következik be, néhány mm-re a limbustól és azzal párhuzamos lefutású. A szakadás következtében a szem belseje (uvea, lencse, üvegtest) nagyrészt kiürül a szemből, és az összeesik, a maradék rész vérrel telődik.
Előfordul, hogy a kötőhártya nem reped meg a sclerával együtt, ilyenkor az említett képletek a kötőhártya alatt helyezkednek el (fedett scleraruptura). Rendszerint el kell távolítani a szemet.
